Zsoltárok könyve 1

A jámborok boldogsága; az istentelenek romlása.

1 Boldog ember, ki az istentelenek tanácsán nem jár, és a bűnösök útján meg nem áll, és a mirígy székében nem ül; 2 hanem az Úr törvényében telik kedve, és éjjel nappal az ő törvényében elmélkedik. 3 És leszen mint a fa, mely vízfolyások mellé ültettetett, mely gyümölcsét megadja idejében, és levele el nem hull; és a mit cselekszik, mind sikerűl. 4 Nem így az istentelenek, nem így; hanem mint a por, melyet a szél elhány a föld szinéről. 5 Azért az istentelenek meg nem állhatnak az itéletben; sem a bűnösök az igazak gyülekezetében. 6 Mert az Úr ismeri az igazak útját; és az istentelenek útja elvesz.

Idézi 25

Ez a fejezet Catechesi Tradendae(§31)E Supremi(§3§6)Mediator Dei(§149)Slavorum Apostoli(§17)Spiritus Paraclitus(§63)
v. 1 Haerent Animo(§21)Veritatis Splendor(§41§44)
v. 2 Summa (EN)(II-II 188.5III 7.2)Haerent Animo(§21)Spiritus Paraclitus(§47)Veritatis Splendor(§41§44)
v. 3 Haerent Animo(§21)
v. 5 Summa (EN)(Suppl 75.2Suppl 89.5)
v. 7 Summa (EN)(I-II 82.2)
v. 13 Evangelium Vitae(§61)
v. 14 Summa (EN)(III 84.4)Evangelium Vitae(§61)
v. 15 Evangelium Vitae(§61)
v. 16 Evangelium Vitae(§61)
v. 19 Summa (EN)(III 82.1)