Zsoltárok könyve 103

1 Dávidé. Áldjad én lelkem az Urat, és minden a mi bennem vagyon, az ő szent nevét. 2 Áldjad én lelkem az Urat, és ne feledd el semmi adományát; 3 ki megkegyelmez minden gonoszságodnak, ki meggyógyítja minden betegségedet, 4 ki a veszedelemből kiszabadítja éltedet, ki téged megkoronáz irgalmassággal és könyörűlettel, 5 ki betölti jókkal kivánságodat, hogy megújúljon ifjúságod, mint a sasé. 6 Irgalmasságot cselekszik az Úr, és itéletet minden igaztalanúl szenvedőnek. 7 Kijelentette Mózesnek az ő útait, Izrael fiainak az ő akaratját. 8 Könyörűlő és irgalmas az Úr, hosszantűrő és igen irgalmas. 9 Nem tart haragot örökké, sem örökké nem fenyeget. 10 Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem gonoszságaink szerint fizet nekünk; 11 mert a mily magas az ég a föld felett, oly erőssé teszi irgalmát az őt félőkön. 12 A mily messze vagyon napkelet nyugattól, annyira távolítja el tőlünk gonoszságainkat. 13 Mint az atya könyörűl fiain, úgy könyörűl az Úr az őt félőkön; 14 mert ő ismeri alkatunkat, megemlékezik, hogy mi por vagyunk. 15 Az ember napjai, mint a széna; elhervad ő, mint a mezei virág; 16 melyen ha átmegy a szél, meg nem marad, és többé helyét sem ismerik meg. 17 Az Úr irgalmassága pedig öröktől van és mindörökké az őt félőkön, és az ő igazsága a fiak fiain, 18 azokon, kik megtartják szövetségét, és megemlékeznek parancsairól, hogy azokat cselekedjék. 19 Az Úr mennyben helyezte az ő székét, és uralmának minden alá van vetve. 20 Áldjátok az Urat minden ő angyalai, hatalmas erejűek, az ő igéjének cselekvői, mihelyt beszéde hangját halljátok. 21 Áldjátok az Urat minden erősei, ti, szolgái, kik az ő akaratját cselekszitek. 22 Áldjátok az Urat minden alkotmányai; az ő uralkodásának minden helyén áldjad én lelkem az Urat.