Zsoltárok könyve 108

Hála az Isten irgalmáért és segélyeért.

1 Dávid zsoltár-éneke. 2 Kész az én szívem, Isten! kész az én szívem, énekelni és zengeni az én dicsőségemben. 3 Serkenj föl, dicsőségem! serkenj föl zsoltárom és hárfám! Fölkelek korán reggel. 4 Hálát adok neked, Uram, a népek között, és dicséretet mondok neked a nemzetek között. 5 Mert nagyobb az egeknél irgalmasságod, és a felhőkig ér a te igazságod. 6 Magasztaltassál föl az egek fölött, Isten! és a te dicsőséged az egész földön, 7 hogy megszabadúljanak kedvelteid. Szabadíts meg a te jobb kezeddel, és hallgass meg engem. 8 Az Isten szólott az ő szent helyén, azért vigadni fogok; és fölosztom Szikemet, és Szokkot völgyét fölmérem. 9 Enyém Gálaád és enyém Manasszes, és Efraim fejem oltalma, Júda az én királyom. 10 Moáb reményem fazeka; Idumeára kinyújtom sarumat; az idegenek barátaimmá lesznek. 11 Ki visz engem az erős városba? ki visz engem Idumeáig? 12 Nemde te, Isten! ki minket elvetettél? És nem mégy-e ki, Isten, a mi seregeinkkel? 13 Segíts ki minket a szorongatásból, mert hiábavaló az ember segedelme. 14 Isten által fejtünk ki majd erőt, és ő megsemmisíti háborgatóinkat.

Idézi 1

v. 15 Lebanon(§39)