Zsoltárok könyve 119

Alleluja!

ALEPH.

1 Boldogok, kiknek útjok feddhetetlen, kik az Úr törvényében járnak. 2 Boldogok, kik az ő bizonyságait vizsgálják, teljes szivökből keresik őt; 3 mert nem cselekszenek gonoszt, kik az ő utain járnak. 4 Te parancsoltad rendeléseidet fölötte megtartatni. 5 Vajha útaim a te igazságaid megőrzésére lennének intézve! 6 Akkor nem szégyenűlök meg, midőn szemmel tartom minden parancsodat. 7 Hálát adok neked egyenes szivvel, azért, hogy megtanúltam a te igazságod itéleteit. 8 A te igazságidat megőrzöm; ne hagyj el soha engemet.

BETH.

9 Mivel jobbítja meg útját az ifju? a te beszédeid megtartásával. 10 Teljes szivemből kereslek téged; ne hagyj eltévednem parancsaidtól. 11 Szívembe rejtem a te beszédeidet, hogy ne vétsek ellened. 12 Áldott vagy te, Uram! tanits meg engem igazságaidra. 13 Ajakimmal hirdetem a te szád minden itéletét. 14 A te bizonyságaid útjában gyönyörködöm, mint mindannyi gazdagságban. 15 Parancsaidban gyakorlom magamat, és vigyázok utaidra. 16 A te igazságidról elmélkedem; nem feledem el beszédeidet.

GHIMEL.

17 Tégy jót a te szolgáddal, adj nekem életet; és megőrzöm beszédeidet. 18 Nyisd meg szemeimet, hogy szemlélhessem a csodákat törvényedben. 19 Jövevény vagyok én a földön; ne rejtsd el tőlem parancsaidat. 20 Epedve ohajtja lelkem a te igazságaidat minden időben. 21 Megfedded a kevélyeket; átkozottak, kik elhajolnak a te parancsaidtól. 22 Vedd el rólam a gyalázatot és megvetést, mivel a te bizonyságidat keresem. 23 Mert fejedelmek ülnek össze, és szólanak ellenem; de a te szolgád igazságaidban gyakorolja magát; 24 mert bizonyságaid az én elmélkedésem, és tanácsom a te igazságaid.

DALETH.

25 A porhoz ragadt lelkem; eleveníts meg engem a te igéd szerint. 26 Elbeszélem utaimat, és meghallgatsz engem; taníts meg engem a te igazságaidra. 27 Oktass engem igazságaid útjára: és gyakorolni fogom magamat csodatételeidben. 28 Lelkem elbágyad az unakodás miatt; erősíts meg engem igéid által. 29 A gonoszság útját távoztasd el tőlem, és törvényed szerint könyörűlj rajtam. 30 Az igazság útját választottam, nem feledem el itéleteidet. 31 Bizonyságaidhoz ragaszkodom, Uram! ne hagyj megszégyenűlnöm. 32 Parancsaid útján futok, ha kitágítod szívemet.

HE.

33 Taníts meg engem, Uram, a te igazságaid útjára; és mindenkor azt fogom követni. 34 Adj értelmet nekem, és vizsgálni fogom törvényedet, és megőrzöm azt teljes szívemből. 35 Vezess engem parancsaid ösvényére, mert kedvelem azt. 36 Hajtsd szívemet a te bizonyságaidra, és nem a fösvénységre. 37 Fordítsd el szemeimet, hogy ne lássanak hiúságot; a te útadon engedj élnem. 38 Teljesítsd szolgádnak beszédedet a te félelmedről. 39 Vedd el gyalázatomat, melytől tartok; mert a te itéleteid gyönyörűségesek. 40 Ime ohajtom parancsaidat; éltess engem igazságodban.

VAU.

41 És jőjön rám, Uram, a te irgalmasságod; a te szabadításod beszéded szerint. 42 Hogy felelhessek egy szót szidalmazóimnak; mert bízom beszédeidben. 43 És ne vedd el számból soha az igazság igéjét, mert a te itéleteidben igen bízom. 44 És megtartom törvényedet mindenkoron, örökké és mindörökön örökké. 45 És tágas téren járok, mert a te parancsaidat keresem. 46 És szólok bizonyságaidról a királyok előtt; és nem fogok megszégyenűlni. 47 És elmélkedem parancsaidról, melyeket szeretek, 48 és fölemelem kezemet parancsaid után, melyeket szeretek; és gyakorlom magamat igazságaidban.

ZAIN.

49 Emlékezzél meg szolgádnak tett igédről, melyben nekem reménységet adtál. 50 Ez vigasztal engem lealáztatásomban; mert a te beszéded életet ad nekem. 51 A kevélyek gonoszúl cselekesznek mindenképen: de a te törvényedtől nem hajlok el. 52 Megemlékezem, Uram, a te örök itéleteidről, és megvigasztalódom. 53 Boszankodás fog el engem a te törvényedet elhagyó bűnösök miatt. 54 Énekűl lettek nekem a te igazságaid zarándokságom helyén. 55 Megemlékezem éjjel a te nevedről, Uram! és megtartom törvényedet. 56 Ez részem nekem, hogy a te igazságaidat keressem.

HETH.

57 Mondom: Az én részem, Uram, hogy megtartsam törvényedet. 58 Könyörgök színed előtt teljes szívemből: könyörűlj rajtam a te igéd szerint. 59 Gondolkodom útaimról, és bizonyságaidra térítem lábaimat. 60 Kész vagyok, és nem habozok megtartani parancsaidat. 61 A bűnösök kötelei körűlfognak engem: de a te törvényedet nem feledem el. 62 Éjfélkor is fölkelek neked hálát adni a te igazságod itéleteiért. 63 Társa vagyok én minden téged félőnek és parancsaid megőrzőjének. 64 A te irgalmasságoddal, Uram, teljes a föld; taníts engem igazságaidra.

TETH.

65 Jót tettél szolgáddal, Uram! a te igéd szerint. 66 Jóra és fegyelemre és tudományra taníts engem; mert hiszek parancsaidnak. 67 Mielőtt megaláztattam, vétkeztem; de már megtartom beszédedet. 68 Jó vagy te, és jóvoltodból taníts engem igazságaidra. 69 Megsokasodott rajtam a kevélyek gonoszsága; én pedig teljes szívemből vizsgálom parancsaidat. 70 Szivök megaludt, mint a tej; én pedig törvényedben elmélkedem. 71 Jó nekem, hogy megaláztál engem, hogy megtanúljam igazságaidat. 72 Jobb nekem a te szád törvénye sok ezer aranynál és ezüstnél.

JOD.

73 Kezeid teremtettek és alkottak engem; adj értelmet nekem, hogy megtanúljam parancsaidat. 74 A kik félnek téged, meglátva engem, vigadni fognak, mert a te igéidben igen bízom. 75 Megismerem, Uram! hogy igazság a te itéleteid, és igazvoltodban aláztál meg engem. 76 Legyen irgalmasságod vigasztalásomra, a te szolgádhoz való igéd szerint. 77 Jőjenek rám a te könyörűleteid, hogy éljek; mert a te törvényed az én elmélkedésem. 78 Szégyenűljenek meg a kevélyek, mert igaztalanúl gonoszságot cselekedtek rajtam; én pedig parancsaidban gyakorlom magamat. 79 Térjenek hozzám a téged félők, és a kik tudják bizonyságaidat. 80 Legyen szívem szeplőtelen a te igazságaidban, hogy meg ne szégyenűljek.

KAF.

81 Segedelmedért eped lelkem; és a te igédben fölötte bízom. 82 Elbágyadnak szemeim igéreteidért, mondván: Mikor vigasztalsz meg engem? 83 Mert olyanná lettem, mint a tömlő a zúzmarázon; a te igazságaidat nem feledtem el. 84 Mennyi napja van még szolgádnak, mikor itéled meg üldözőimet? 85 Hiúságokat beszéltek nekem a gonoszok, de nem mint a te törvényed. 86 Minden parancsod igazság; ok nélkűl üldöztek engem, segíts rajtam. 87 Csaknem megemésztettek engem a földön: de én nem hagytam el parancsaidat. 88 Irgalmasságod szerint éltess engem, és megőrzöm a te szád bizonyságait.

LAMED.

89 Uram! a te igéd mennyben örökké megmarad. 90 Nemzedékről nemzedékre száll igazmondásod; megalapítottad a földet, és megmarad. 91 Rendelésedből megmarad a nap, mert neked szolgálnak mindenek. 92 Ha a te törvényed nem lett volna elmélkedésem, talán már elvesztem volna lealáztatásomban. 93 Örökké sem feledem el igazságaidat, mert azok által éltetsz engem. 94 Tied vagyok én, szabadíts meg engem; mert a te igazságaidat keresem. 95 Várnak rám a bűnösök, hogy elveszítsenek engem; de én bizonyságaidra figyelmezek. 96 Minden tökéletes dolognak is láttam végét; de a te parancsod határtalan.

MEM.

97 Mely igen szeretem, Uram, a te törvényedet! egész nap elmélkedésem az. 98 Ellenségeim fölött okossá tettél engem parancsoddal, mely örökké velem vagyon. 99 Minden tanítómnál értelmesebb vagyok, mert a te bizonyságaid az én elmélkedésem. 100 Bölcsebb vagyok a véneknél, mert a te parancsaidat kerestem. 101 Minden gonosz úttól eltiltom lábaimat, hogy megtartsam igéidet. 102 Itéleteidtől nem hajlok el, mert te adtál törvényt nekem. 103 Mily édesek ínyemnek a te beszédeid! a méz fölött számnak! 104 Parancsaidból lettem értelmes, azért gyűlölöm a gonoszság minden útját.

NUN.

105 Szövétnek lábaimnak a te igéd, és világosság ösvényeimnek. 106 Megesküdtem és eltökélettem: hogy megtartom igazságod itéleteit. 107 Egészen megaláztattam, Uram! éleszsz föl engem a te igéd szerint. 108 Az én szám önkéntes áldozatait vedd kedvesen, Uram! és itéleteidre taníts meg engem. 109 Lelkem mindenkor kezeimben van, de törvényedet nem feledtem el. 110 A bűnösök tőrt vetettek nekem, de nem tévelyedem el parancsaidtól. 111 Örökségűl bírom a te bizonyságaidat mindörökké, mert azok szívem vigasága. 112 Szívemet a te igazságaid megcselekvésére hajtom örökké, a jutalomért.

SAMECH.

113 A gonoszokat gyülölöm; és a te törvényedet szeretem. 114 Segítőm és oltalmazóm vagy te; és igédben fölötte bízom. 115 Távozzatok tőlem, gonosztevők! mert én Istenem parancsait vizsgálom. 116 Végy föl engem beszéded szerint, hogy éljek, és ne szégyeníts meg engem várakozásomban. 117 Segíts engem, és megszabadúlok; és igazságaidban elmélkedem mindenkoron. 118 Megveted mind, a kik eltávoznak itéleteidtől, mert csalárd az ő gondolatuk. 119 Törvényszegőnek tartom a föld minden bűnösét, azért szeretem a te bizonyságaidat. 120 Szegezd át félelmeddel az én testemet, mert félek a te itéleteidtől.

AIN.

121 Itéletet és igazságot cselekszem; ne adj át engem rágalmazóimnak. 122 Segítsd szolgádat jóra, hogy ne rágalmazzanak engem a kevélyek. 123 Szemeim segedelmedért epednek, és a te igazságod igéiért. 124 Cselekedjél szolgáddal irgalmasságod szerint, és taníts meg engem igazságaidra. 125 Te szolgád vagyok én; adj értelmet nekem, hogy tudjam bizonyságaidat. 126 Ideje a cselekvésnek, Uram! mert elhanyagolják törvényedet. 127 Azért jobban szeretem parancsaidat az aranynál és topáznál. 128 Azért minden parancsodra igazodom, minden gonosz utat gyűlölök.

PHE.

129 Csodálandók a te bizonyságaid; azért vizsgálja lelkem azokat. 130 A te beszédeid fejtegetése megvilágosít, és értelmet ad a kisdedeknek. 131 Megnyitom számat és lélekzetet veszek, mert ohajtom parancsaidat. 132 Tekints rám, és könyörűlj rajtam, azok itélete szerint, kik nevedet szeretik. 133 Lépteimet igazgasd beszéded szerint, és ne uralkodjék rajtam semmi igaztalanság. 134 Ments meg engem az emberek rágalmaitól, hogy megtarthassam parancsaidat. 135 A te orczádat derítsd föl szolgád fölött; és taníts meg engem igazságaidra. 136 Vízomlások fakadnak szemeimből, mivel nem tartották meg törvényedet.

SADE.

137 Igaz vagy, Uram! és igaz a te itéleted. 138 Megparancsoltad igazságos bizonyságaidat, igen a te igazságodat. 139 Megemészt engem az én buzgalmam, mert ellenségeim elfeledték igéidet. 140 Fölötte tiszta a te beszéded, és szolgád szereti azt. 141 Kicsiny vagyok én és megvetett; de igazságaidat nem feledem el. 142 A te igazságod örökké igazság, és törvényed igazmondás. 143 Szorongatás és gyötrelem ért engem, de parancsolatid elmélkedésem. 144 A te bizonyságaid igazság mindörökké; adj nekem értelmet, és élni fogok.

COPH.

145 Teljes szívemből kiáltok, hallgass meg engem, Uram! a te igazságaidat keresem. 146 Hozzád kiáltok, szabadíts meg engem, hogy megőrizzem parancsaidat. 147 Megelőzöm a korányt, és kiáltok, mert a te igéidben igen bízom. 148 Szemeim fölnyílnak hozzád hajnal előtt, hogy elmélkedjem beszédeidről. 149 Hallgasd meg szómat, Uram, irgalmasságod szerint; és itéleted szerint éltess engem. 150 Üldözőim közel vannak a gonoszsághoz, törvényeidtől pedig messze távoztak. 151 Közel vagy te, Uram! és minden utad igazság. 152 Kezdettől tudom bizonyságaidról: hogy örökre alapítottad azokat.

RES.

153 Lásd megaláztatásomat, és szabadíts meg engem, mert törvényedet nem feledtem el. 154 Itéld meg ügyemet, és szabadíts meg engem; a te igéd miatt éltess engem. 155 A bűnösöktől távol van a szabadúlás, mert a te igazságaidat nem keresik. 156 Sok a te irgalmasságod, Uram! itéleted szerint éltess engem. 157 Sokan vannak üldözőim, kik szorongatnak engem; de nem hajlok el bizonyságaidtól. 158 Látom a törvényszegőket, és epekedem, 100) mert nem tartják meg beszédeidet. 159 Lásd, Uram! hogy szeretem parancsaidat; irgalmasságod szerint éltess engem. 160 A te igéid alapja igazság; örökkévaló a te igazságod minden itélete.

SIN.

161 A fejedelmek ok nélkül üldöznek engem; de csak beszédeidtől fél az én szívem. 101) 162 Örvendek én beszédeiden, mint a ki sok zsákmányt talál. 163 A gonoszságot gyülölöm és utálom; törvényedet pedig szeretem. 164 Napjában hétszer 102) mondok neked dicséretet a te igazságod itéleteiről. 165 Sok békeségök van törvényed szeretőinek, és semmi sincs botrányukra. 103) 166 Várom, Uram, segedelmedet, és szeretem parancsaidat. 167 Lelkem megőrzi bizonyságaidat, és azokat igen szereti. 168 Megtartom parancsaidat és bizonyságaidat; mert minden utam színed előtt vagyon.

TAU.

169 Közelítsen, Uram, színed elé az én könyörgésem; a te igéd szerint adj értelmet nekem. 170 Jusson színed elé kérelmem; a te beszéded szerint ments meg engem. 171 Ajkaim dicsérettel fognak áradozni, mikor engem igazságaidra tanítasz. 172 Nyelvem mondja beszédedet; 104) mert minden parancsod igazság. 173 Azon legyen kezed, hogy megszabadítson engem; mert a te parancsaidat választottam. 174 Ohajtom, Uram, segedelmedet; és törvényed elmélkedésem. 175 Él az én lelkem, és dicsér téged; és itéleteid megsegítenek engem. 176 Eltévelyedtem, mint az elveszett juh; keresd föl a te szolgádat, mert parancsaidat nem feledtem el.