Zsoltárok könyve 123

Ohajtás segélyért közinségben.

1 Ének a fölmenetekre. Hozzád emelem szemeimet, ki a mennyekben lakol. 2 Ime mint a szolgák szemei uraik kezeire, mint a szolgálók szemei asszonyaik kezeire: úgy néznek szemeink a mi Urunkra Istenünkre, mig könyörűl rajtunk. 3 Könyörűlj rajtunk, Uram! könyörűlj rajtunk; mert igen elteltünk gyalázattal, 4 mert igen megtelt a mi lelkünk; gyalázatúl a gazdagoknak, és megvetésűl a kevélyeknek.