Zsoltárok könyve 17
Káldi-Tárkányi Biblia
Public domain Forrás: biblia.kapisztran.info
Könyörgés segélyért a világ romlottsága ellen, tekintettel az örök jutalomra.
1 Dávid imádsága. Hallgasd meg, Uram! igazságomat, figyelmezz könyörgésemre. Vedd füleidbe imádságomat az álnokság nélküli ajkakból. 2 Tőled jőjön itéletem; a te szemeid lássák az igazságot. 3 Megvizsgáltad szívemet és meglátogattad éjjel; tűzzel próbáltál meg engem, és gonoszság nem találtatott bennem. 4 Hogy szájam ne beszélje az emberek cselekedeteit, kemény utakon maradtam a te ajkaid igéi miatt. 5 Erősítsd meg lépéseimet a te ösvényeiden, hogy ne ingadozzanak lábaim. 6 Én kiáltottam, mert meghallgatsz engem, Isten! hajtsd hozzám füledet, és hallgasd meg beszédemet. 7 Mutasd meg csodálatos irgalmadat, ki megszabadítod a benned bízókat. 8 A jobbod ellen állóktól őrizz meg engem, mint szemed fényét; szárnyaid árnyéka alatt oltalmazz meg engem, 9 az istentelenek orczájától, kik engem nyomorgatnak. Ellenségeim körűlvették lelkemet, 10 bezárták szívöket; szájok kevélységet szólott. 11 Megvetvén engem, most körűlvettek; elvégezték, hogy szemeiket földre sütik; 12 körűlfogtak engem, mint a ragadományra készűlt oroszlán; és mint a rejtekben lakó oroszlánkölyök. 13 Kelj föl, Uram! vedd elejét és ejtsd meg őt; ragadd ki lelkemet az istentelentől, kardodat 14 a te kezed ellenségeitől. Uram! a kevesektől a földön válaszd el őket életökben. Elrejtett kincseiddel betelt hasok; bővelkednek magzatokkal, s a mijök fennmarad, kisdedeiknek hagyják. 15 Én pedig igazságban jelenek meg színed előtt; megelégszem, mikor meg fog jelenni a te dicsőséged.