Zsoltárok könyve 34

1 Dávidé, mikor tettette magát Akimelek előtt, s ez elbocsátotta őt, és elment. 2 Áldom az Urat minden időben; az ő dicsérete számban lesz mindenkoron. 3 Az Úrban dicsekedik az én lelkem; hallják meg ezt a szelídek, és vígadjanak. 4 Magasztaljátok az Urat velem; és dicsőítsük az ő nevét egyetemben. 5 Kerestem az Urat, és meghallgatott engem, és minden szorongásomból megmentett engem. 6 Járúljatok hozzája és megvilágosodtok, és orczátok nem szégyenűl meg. 7 Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta őt, és minden szorongásából kiszabadította őt. 8 Az Úr angyala az őt félők körűl lakozik, és megmenti őket. 9 Ízleljétek és lássátok, mily édes az Úr; boldog ember, ki őbenne bízik. 10 Féljétek az Urat, minden szentei! mert nincs fogyatkozásuk az őt félőknek. 11 A gazdagok szűkölködtek és éheztek; de kik az Urat keresik, semmi jóban meg nem fogyatkoznak. 12 Jőjetek, fiaim! halljatok engem, az Úr félelmére tanítlak titeket. 13 Ki az az ember, ki életet óhajt, és jó napokat szeret látni? 14 Tiltsd el nyelvedet a gonosztól, és ajakid ne szóljanak csalárdságot. 15 Távozzál a gonosztól, és cselekedjél jót; keresd a békét és kövesd azt. 16 Az Úr szemei az igazakon, és fülei azok könyörgésein. 17 Az Úr orczája pedig a gonosztevőkön van, hogy elveszítse a földről azok emlékezetét. 18 Az igazak kiáltottak, és az Úr meghallgatta őket, és minden szorongásukból kiszabadította őket. 19 Közel van az Úr azokhoz, kik töredelmes szivűek, és az alázatos lelkűeket megsegíti. 20 Sok az igazak szorongása, de mindazokból kiszabadítja őket az Úr. 21 Az Úr megőrzi minden csontjokat, egy sem törik el azok közől. 22 A bűnösök halála igen gonosz; és kik gyűlölik az igazat, vétkeznek. 23 Az Úr megváltja szolgái lelkeit; és mindazok, kik benne bíznak, nem vétkeznek.