Zsoltárok könyve 4

Vigasztalás nyugalom és örvendezés az Istenben.

1 Végig éneklendő, Dávid zsoltára. 2 Midőn segítségűl híttam, meghallgatott engem az én igazságom Istene; a szorongásban tágítottál rajtam. Könyörűlj rajtam, és hallgasd meg imádságomat. 3 Emberek fiai! meddig lesztek nehéz szívvel? Miért szeretitek a hiúságot, és keresitek a hazudságot? 4 Tudjátok meg, hogy az Úr csodálatossá tette az ő szentjét; az Úr meghallgat engem, mikor hozzá kiáltok. 5 Haragudván, ne vétkezzetek; a mit szívetekben mondotok, nyughelyeiteken bánjátok meg. 6 Áldozzátok az igazság áldozatát, és bízzatok az Úrban. Sokan mondják: Ki láttat velünk jókat? 7 Ránk van jegyezve, Uram, orczád világossága; örömet adtál szívembe. 8 Gabonájok, boruk és olajuk gyümölcsével lettek ők gazdagok. 9 De emiatt békeségben alszom, és megnyugszom; 10 mert te, Uram, kiváltképen megerősítettél engem a reménységben.

Idézi 23

Ez a fejezet Summa (EN)(III 75.1)Veritatis Splendor(§42)
v. 3 Summa (EN)(I 17.1II-II 132.1)
v. 5 Summa (EN)(I-II 46.7II-II 158.2II-II 158.3)Veritatis Splendor(§42)
v. 6 Summa (EN)(I 84.5I-II 19.4I-II 91.2)Veritatis Splendor(§2§42)
v. 7 Summa (EN)(I 79.4I 84.5I 93.4I 117.1I-II 19.4)Acerbo Nimis(§3)Veritatis Splendor(§2)
v. 8 Gaudete Et Exsultate(§121)Mulieris Dignitatem(§6)
v. 9 Gaudete Et Exsultate(§121)