Zsoltárok könyve 61

A király könyörgése.

Végig, Dávid énekeiből. Hallgasd meg, Isten, az én könyörgésemet; figyelmezz imádságomra. A föld határairól kiáltok hozzád, mivel szorongattatik szivem. Te fölemelsz engem a kősziklára, vezérelsz engem; mert reményemmé lettél, erősség tornyává az ellenség ellen. A te hajlékodban fogok lakni mindörökké, oltalmam lesz szárnyaid árnyéka alatt. Mert te, Istenem, meghallgatod imádságomat; örökséget adsz a te nevedet félőknek. A király napjaihoz napokat adsz, esztendeit nemzedékről nemzedékre terjeszted; s ő megmarad örökké az Isten színe előtt. Az ő irgalmát és igazságát ki veszi számba? Igy dicséretet mondok a te nevednek mindörökön örökké: hogy teljesítsem fogadásaimat napról napra.