Zsoltárok könyve 65
Káldi-Tárkányi Biblia
Public domain Forrás: biblia.kapisztran.info
Istent dicséret illeti.
1 Végig Dávid zsoltára; Jeremiás és Ezekiel éneke a fogságba vitt nép számára, midőn kiköltözni kezdettek. 2 Téged illet a dicséret, Isten! Sionban; és neked teljesítik a fogadást Jerusalemben. 3 Mert te meghallgatod az imádságot; tehozzád folyamodik minden ember. 4 A gonosz cselekedetek hatalmat vettek rajtunk; de te megkegyelmezesz istentelenségeinknek. 5 Boldog az, kit kiválasztasz és magadhoz fogadsz; a te tornáczaidban fog lakni; eltelünk házad javaival; szent a te templomod, 6 csodálatos az igazságban. Hallgass meg minket, szabadító Istenünk! te reménye a föld minden határának, és a messze tengernek. 7 Te alapítád meg a hegyeket erőddel, ki fel vagy övezve hatalmassággal; 8 fölháborítod a tenger mélységét, az ő habjai zúgását. Zavarba jőnek a nemzetek, 9 és félni fognak jeleidtől, kik a határokon laknak; hol a nap felköltét és lenyugtát örvendetessé teszed. 10 Megtekinted a földet és elárasztod; nagyon gazdaggá teszed azt. Isten folyója tele van vizekkel, te készíted el nekik az élelmet; mert így van a föld elrendezve. 11 Barázdáit megáztatod, termését megsokasítod; az eső csorgásán örvendez a termő föld. 12 Megáldod kegyességeddel az esztendő koszorúját; és mezeid megtelnek bőséggel. 13 Megkövérednek a puszták legelői, és a halmok vigasággal övezkednek körűl. 14 A legelőt juhnyájak lepik el, és a völgyek bővelkednek gabonával; minden örvend és éneket zengedez.