Zsoltárok könyve 68

1 Végig, önmaga Dávid ének-zsoltára. 2 Keljen föl az Isten, és széledjenek el az ő ellenségei, és fussanak orczája elől, kik őt gyűlölik. 3 Mint elenyészik a füst, enyészszenek el; mint elolvad a viasz a tűz színe előtt, úgy veszszenek el a bűnösök Isten színe elől. 4 És az igazak vendégeskedjenek és vigadjanak Isten színe előtt, és gyönyörködjenek örömmel. 5 Énekeljetek Istennek, mondjatok dicséretet az ő nevének, készítsetek utat annak, ki fölmegyen napnyugatra, Úr az ő neve. Örvendezzetek színe előtt, mely előtt amazok megréműlnek. 6 Árvák atyja és özvegyek bírája Isten az ő szent helyén, 7 Isten, ki békés lakást ad a házban az egyértelműeknek, ki a foglyokat kivezeti erősséggel, hasonlóképen az ellenszegűlőket, kik a sirokban laknak. 8 Isten! midőn a te néped színe előtt jártál, midőn átmentél a pusztán, 9 a föld megrendűlt, és az egek csöpögtek a Sinai Istenének színe előtt. Izrael Istenének színe előtt. 10 Ohajtott esőt adtál, Isten, a te örökségednek; mely elfáradott, de te megerősitetted őt. 11 A te nyájad lakott abban; elkészítetted azt, Isten, kegyességedből a szegénynek. 12 Az Úr szót ad az örömhír vivőinek nagy hatalommal. 13 „A seregek királyai futva futnak; és a ház ékességének jut a ragadományok osztása. 14 „Ha osztályrészeitekben feküsztök, hasonlók lesztek a galambhoz, melynek tollai ezüstösek, és háta vége felé aranysárga. 15 „Midőn a mennyben-lakó ott a királyokat elszéleszti, fehérek lesznek mint a hótól Szelmon.“ 16 Az Isten hegye kövér hegy, erős hegy, termékeny hegy. 17 Miért nézitek gyanúsan az erős hegységet? E hegy az, melyen az Istennek lakni tetszik; mert az Úr ott fog lakni mindörökké. 18 Isten szekere több tizezernél, ezerek az örvendezők; az Úr közöttük van, mint Sinai hegyen a szentélyben. 19 Fölmégy a magasba, fogva viszed a fogságot, ajándékokat veszesz az embereknek, a nem hivőknek is, hogy az Úr Istennél lakjanak. 20 Áldott legyen az Úr minden nap; szerencsés utat készít nekünk a mi üdvösségünk Istene. 21 A mi Istenünk a szabadító Isten; és az Úré, az Úré a halálból való kivitel. 22 Ellenben Isten összezúzza ellenségei fejeit, a vétkeikben járók fejtetejét. 23 Mond az Úr: Bázánból visszatéritem őket, a tenger mélységébe térítem; 24 hogy lábad vérbe mártassék, ebeid nyelve az ellenség vérébe. 25 Látják bemeneteledet, Isten! az én Istenem bemenetelét; az én királyomét, ki a szentélyben vagyon. 26 Elől mennek a fejedelmek az éneklőkkel együtt a doboló leányzók között. 27 „A gyülekezetekben áldjátok az Úr Istent, Izrael törzséből valók!“ 28 Ott van az ifjú Benjamin lelki elragadtatásban, Júda fejedelmei, azok vezérei, Zabulon fejedelmei, Neftali fejedelmei. 29 Parancsolj, Isten, a te erődnek; erősítsd meg azt, Isten! mit közöttünk cselekedtél, 30 a te templomodból Jerusalemben. A királyok ajándékokat hoznak neked. 31 Dorgáld meg a nádas vadait; bikák gyülekezete van a népek tehenei között, hogy kirekeszszék azokat, kik megpróbáltattak, mint az ezüst. Széleszd el a nemzeteket, melyek hadakat kivánnak. 32 Követek jőnek Egyiptomból, Szerecsenország megelőzve nyújtja kezeit az Istenhez. 33 Föld országai! énekeljetek az Istennek; zengjetek az Úrnak, zengjetek az Istennek, 34 ki fölmegy az egek ege fölé napkeletre. Ime szózatának az erő szavát adja. 35 Adjatok dicsőséget az Istennek, Izrael fölött az ő dicsősége és ereje a felhőkben. 36 Csodálatos az Isten az ő szenteiben; Izrael Istene ő ad hatalmat és erőt az ő népének. Áldott legyen az Isten.