Zsoltárok könyve 73

1 Azaf zsoltára. Mely jó Izrael Istene azoknak, kik igaz szivvel vannak. 2 Az én lábaim pedig csaknem megtántorodtak; csaknem elcsuszamodtak lépéseim. 3 Mert boszankodtam a gonoszokra, látván a bűnösök békeségét. 4 Mert a fájdalomtól halálukig mentek, és nincs tartósság csapásukban. 5 Nincsenek az emberek bajaiban, és az emberekkel nem ostoroztatnak. 6 Azért fogta el őket a kevélység, beborítatnak gonoszságukkal és istentelenségökkel. 7 Kiszivárog, mint a kövérségből, az ő gonoszságuk; a sziv indulata után mennek. 8 Álnokságot gondolnak és szólanak, gonoszságot szólanak magasságukban. 9 Az ég káromlására nyitják föl szájokat, és nyelvök az embereket szerte rágalmazza. 10 Azért tér hozzájok ez az én népem, hogy nálok jó napokra találjon; 11 mondván: „Hogyan tudná meg az Isten? és van-e tudomány a Fölségesben?“ 12 Ime ők bűnösök, és bővelkednek a világon, gazdagságot nyertek. 13 És mondám: Tehát hiába igazúltam meg szivemben, és mostam meg az ártatlanok között kezeimet? 14 És ostoroztattam egész nap és fenyíték volt részem reggeltől? 15 De ha ezt mondottam volna, úgy beszélvén, mint ők: ime a te fiaid nemzetségétől elpártoltam volna. 16 És gondolkodtam, hogy megértsem ezt; de ez nehézség volt előttem, 17 mígnem bementem az Isten szentélyébe, és megértém az ő végöket. 18 Mert csatlakozásukra tettél így nekik; letaszítottad őket, midőn fölemelkedtek. 19 Mennyire elpusztúltak, hirtelen elfogytak, elvesztek gonoszságuk miatt. 20 Mint a fölserkenők álmát, Uram, semmivé teszed városodban az ő képöket. 21 Ha azért fölhevűlne szivem, és vesém fölháborodnék: 22 akkor én esztelennek tartanám magamat, ki mit sem tud, 23 és oktalan barom volnék előtted. Én mindazáltal mindenkor veled valék. 24 Azért te jobb kezemnél fogsz engem tartani, és akaratod szerint vezetni, és a dicsőségbe fogadni. 25 Mert mim vagyon az égben, és tekivűled mit akartam a földön? 26 Ha testem és szivem elfogyatkozik is, szivem Istene és osztályrészem az Isten mindörökké. 27 Mert ime, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; elveszted mind, a kik elhajlanak tőled. 28 Nekem pedig jó az Istenhez ragaszkodnom, az Úr Istenben helyeznem reménységemet; hogy hirdessen minden dicséretedet Sion leánya kapuiban.