Zsoltárok könyve 79
Káldi-Tárkányi Biblia
Public domain Forrás: biblia.kapisztran.info
Panasz és könyörgés a templom megszentségtelenitése ellen.
1 Azaf zsoltára. Isten! pogányok jöttek örökségedbe, megfertőztették szent templomodat, őrkunyhóvá tették Jerusalemet. 2 Szolgáid holttestét eledelűl adták az égi madaraknak, szenteid húsát a föld vadainak. 3 Véröket mint a vizet ontották Jerusalem körűl, és nem volt, ki eltemesse. 4 Gyalázattá lettünk szomszédainknak, nevetséggé és csúfsággá azoknak, kik körülünk vannak. 5 Meddig haragszol, Uram, egészen? fölgerjed-e, mint a tűz, boszankodásod? 6 Öntsd ki haragodat a pogányokra, kik téged nem ismernek, és az országokra, melyek a te nevedet nem hítták segítségűl, 7 mert megemésztették Jákobot, és az ő helyét elpusztították. 8 Ne emlékezzél meg régi gonoszságinkról, hamar előzzön meg minket a te irgalmasságod: mert igen szegények lettünk. 9 Segíts meg minket, szabadító Istenünk! és a te neved dicsőségeért, Uram, szabadíts meg minket; és légy kegyelmes bűneinknek a te nevedért, 10 nehogy azt mondják a pogányok között: Hol vagyon az ő Istenök? legyen nyilvános a nemzetek között szemeink előtt a boszúállás szolgáid kiontott véreért. 11 Jusson színed elé a foglyok fohászkodása; a te karod nagyvolta szerint tartsd meg a megöltek fiait, 12 és fizesd vissza szomszédainknak keblökbe hétszerte szidalmokat, melylyel, Uram, téged szidalmaztak. 13 Mi pedig, te néped, és a te legelőd juhai, hálát adunk neked mindörökké, nemzedékről nemzedékre hirdetni fogjuk dicséretedet.