Zsoltárok könyve 91

1 Dávid dicséret-éneke. A ki a Fölséges segítségében lakik, a menny Istenének oltalmában marad. 2 Mondhatja az Úrnak: Oltalmazóm vagy te és segítségem; én Istenem, őbenne bízom. 3 Valóban ő megszabadított engem a vadászok tőréből és a súlyos veszélytől. 4 Vállaival megárnyékoz téged, és az ő szárnyai alatt biztos vagy. 5 Paizs gyanánt vesz téged körűl az ő igazsága; nem fogsz félni az éjjeli rémtől, 6 a nappal repülő nyiltól, a sötétben járó vésztől, és a déli gonosz támadásától. 7 Ezeren hullanak el oldalad mellől, és tizezeren jobbod felől: tehozzád pedig nem fog közeledni; 8 hanem szemeiddel nézed, és a bűnösök diját meglátod. 9 Mert te vagy, Uram, én reményem; ha a Fölségest választottad magadnak menedékűl, 10 nem járul hozzád veszedelem, és csapás nem közeledik hajlékodhoz. 11 Mert angyalainak parancsolt felőled, hogy megőrizzenek téged minden útadban. 12 Kezeikben hordoznak téged, netalán kőbe üssed lábadat. 13 Áspison és basiliskuson fogsz járni, s az oroszlánt és sárkányt tapodod. 14 „Mivelhogy bennem bízott, megszabadítom őt, mert megismerte az én nevemet. 15 Hozzám kiált, és én meghallgatom őt; vele vagyok a szorongatásban; megmentem és megdicsőitem őt. 16 Betöltöm őt hosszú élettel, és megmutatom neki az én szabadításomat.“