Zsoltárok könyve 92

Az itteni kiadások eltérő elvek szerint osztják versekre ezt a szakaszt, így ugyanaz a szám nem ugyanazokat a szavakat jelöli mindegyikben.

Isten műveinek és igazságának dicsérete.

Ének-zsoltár, szombatnapra. Jó az Urat dicsérni, és éneket mondani a te nevednek, oh Fölséges! Hogy reggel hirdettessék irgalmasságod, és igazvoltod éjjel, tizhúrú lanton, hárfán, énekkel, czitarával. Mert örömet szereztél nekem, Uram, a te alkotmányidban; és kezeid műveiben örvendezek. Mely nagyok, Uram, a te munkáid! Igen mélységesek a te gondolataid. Az esztelen ember nem veszi észre, és a bolond nem érti ezeket: hogy midőn kikelnek a bűnösök, mint a fű, és kitűnnek mindnyájan, kik gonoszt mívelnek, örökön örökre elvesznek. Te pedig, Uram, fölséges vagy mindörökké. Mert íme, Uram, a te ellenségeid, mert íme a te ellenségeid elvesznek; és széthányatnak mindnyájan, kik gonoszságot cselekesznek. De az én szarvam föl fog emelkedni, mint az egyszarvúé, és bőséges irgalomban lesz öregségem. És szemem lenéz majd ellenségeimre; és a rám támadó gonosztevőkről hallani fog fülem. Az igaz, mint a pálmafa, virágzik, növekedni fog, mint a Libanon czedrusa. Kik az Úr házában vannak ültetve, a mi Istenünk háza tornáczaiban virágzani fognak. Még öregségökben is hajtani fognak, és jó állapotban lesznek, hogy hirdessék: Mely igaz a mi Urunk Istenünk, és igaztalanság nincs őbenne.

Idézi 8