Keresés itt Vagy próbálja

EscBezárás ↑↓Mozgás

Rómaiaknak írt levél 1

Pál megemlítvén, hogy a kereszténység apostoláúl hívatott, kijelenti kivánságát a romai hivek meglátogatására. Ezután átmegy levele tárgyára, és tanítja, hogy mindnyájan a pogányok és zsidók büntetésre méltók, s kegyelemre szükségök vagyon; szól először a pogányok istentelenségéről, kiket Isten, habár őt megismerték, de tisztelni nem akarták, a legiszonyúbb erkölcstelenségbe engedett sülyedni.

Pál, Jézus Krisztus szolgája, hivatott apostol, kiválasztva az Isten evangéliomára, melyet eleve megigért vala prófétái által a szentirásokban, az ő Fia felől, ki neki test szerint Dávid nemzetségéből lett, ki Isten Fiáúl hatalmasan kijelentetett a megszentelés lelke szerint a mi Urunk Jézus Krisztusnak halottaiból való feltámadása által, kitől a malasztot és apostolságot vettük, hogy a hitnek minden nemzet meghódoljon az ő nevéért, melyek között ti is Jézus Krisztus hivatottjai vagytok… mindnyájoknak, kik Romában vannak, az Isten kedvelteinek, a hivatott szenteknek. Kegyelem nektek és békeség az Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól. Először ugyan hálát adok az én Istenemnek Jézus Krisztus által mindnyájotokért, mert a ti hitetek az egész világon hirdettetik. Mert bizonyságom az Isten, kinek lelkemből szolgálok az ő Fia evangélioma által, hogy szűntelen emlékezem felőletek, imádságomban mindenkor könyörögvén, hogy valahára, ha Isten úgy akarja, szerencsés utam lehetne, és tihozzátok mehetnék; mert kivánlak titeket látni, hogy valamit közöljek veletek a lelki ajándékból a ti megerősitéstekre; azaz, hogy egyszersmind megvigasztaltassam a kölcsönös hit által, mely tibennetek és énbennem vagyon. Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok, atyámfiai! mily gyakorta eltökélettem hozzátok menni (s akadályozva voltam mindeddig), hogy valami sikert nyerjek közöttetek is, mint egyéb nemzeteknél. A görögöknek és idegeneknek, bölcseknek és tudatlanoknak tartozom. Igy (a mennyiben rajtam áll) kész vagyok nektek is, kik Romában vagytok, az evangéliomot hirdetni. Mert nem szégyenlem az evangéliomot, minthogy Istennek ereje az, minden hivőnek üdvözítésére, a zsidónak először s úgy a görögnek. Mert abban az Isten igazsága jelentetik ki hitből hitre; a mint irva vagyon: Az igaz pedig hitből él. De az Isten haragja is kijelentetik mennyből azon emberek minden istentelensége és hamissága fölött, kik az Isten igazságát a hamisság által tartóztatják; mert a mi ismeret az Istenről lehet, nyilván van előttök is; mivel az Isten kijelentette nekik; mert a mi benne láthatatlan, úgymint, örökkévaló ereje és Istensége, világ teremtésétől fogva munkáiból megérthető és látható, úgy hogy ők menthetetlenek. Mert ámbár megismerték az Istent, nem úgy dicsőítették, mint Istent, és nem adtak neki hálát: hanem hiúkká lettek gondolataikban, és meghomályosodott az ő esztelen szivök; magokat bölcseknek mondván, bolondokká lettek. Fölcserélték a halhatatlan Isten dicsőségét a halandó ember, sőt a madarak, négylábuak és csúszómászók képmásával. Ezért az Isten őket szivök kivánságaira, a tisztátalanságra hagyá, hogy gyalázattal illették testeiket önmagokban, kik az Isten igazságát hazudsággal cserélték föl, s inkább tisztelték és szolgálták a teremtményt, mint a Teremtőt, ki mindörökké áldott legyen. Amen. Azért Isten a gyalázat indulataira hagyta őket; mert asszonyaik a természet szerint való szokást azzal cserélték föl, mely a természet ellen vagyon. Hasonlóképen a férfiak is elhagyván a természet szerint való szokást az asszonnyal, fölgerjedtek kivánságaikban egymás iránt, férfiak férfiakon undokságot cselekedvén, és tévelygéseiknek érdemlett diját önmagokon el is vévén. És valamint ők nem voltak azon, hogy Istenről ismeretök legyen, úgy Isten is elveteműlt gondolataikra hagyá őket, hogy azokat cselekedjék, a mik nem illenek; azért rakvák minden hamissággal, gonoszsággal, paráznasággal, fösvénységgel, gazsággal, rakvák irígységgel, gyilkossággal, háborgással, álnoksággal, roszalkodással, fondorlók, rágalmazók, Istentől gyűlöltek, boszúságtevők, kevélyek, felfuvalkodottak, gonoszra találékonyak, szüleik iránt engedetlenek, balgatagok, feslett erkölcsűek, szeretet nélkül valók, szövetségtörők, irgalmatlanok; kik, miután Isten igazságát megismerték, sem értették, hogy a kik eféléket cselekszenek, halálra méltók; és nemcsak kik azokat cselekszik, de még a cselekvőkkel egyetértők is.

Idézi 313