Rómaiaknak írt levél 11

De mégis a tulajdonképen való zsidók, kikről Isten előre látta, hogy Krisztusban hinni fognak, nem vettetnek el. Ők úgy vannak, mint amaz igazak Illés idejében. Valamint ezek, úgy ők is Istennek ingyen kegyelme által megmentetnek, míg a többiek, kik hinni nem akarnak, vakságukra hagyatnak. A zsidók nagy részének ezen megátalkodásában az az üdvös vagyon, hogy ez által a pogányok megnyeretnek, de azért ne bízzák el magokat a zsidók fölött, hanem gondolják meg, hogy az alapot a zsidókban nyerték. Ezek ugyan hitetlenségök miatt előnyükből kiestek, de a pogányok is csak a hitteljes érzület és cselekvésben való állhatatosság által maradnak meg a kegyelem birtokában, és Isten a zsidókat az eredetileg nekik szánt kegyelemre újra fölsegítheti. Ez valóban meg is fog történni, miután a pogányok az anyaszentegyházba beléptek. Mindaddig a zsidók engedetlenségben maradnak, mint előttök a pogányok voltak. Oh Istennek megfoghatlan bölcsesége és szeretete, melylyel az egész üdvintézmény rendezve van!

Azt kérdem tehát: Vajjon az Isten elvetette-e az ő népét? Távol legyen. Mert én is izraelita vagyok, Ábrahám ivadékából, Benjamin nemzetségéből. Nem vetette el Isten az ő népét, melyet eleve ismert. Avagy nem tudjátok-e, Illésről mit mind az írás: miképen panaszkodik Istennek Izrael ellen: Uram! a te prófétáidat megölték, oltáraidat felforgatták; én egyedűl maradtam, és keresik életemet. De mit mond neki az isteni felelet: Hétezer férfiút hagytam magamnak, kik nem hajtottak térdet Baal előtt. Igy tehát ez időben is a maradvány a kegyelem választása szerint megtartatott. Ha pedig kegyelemből, már nem a cselekedeteknél fogva; mert különben a kegyelem nem volna kegyelem. Micsoda tehát? a mit Izrael keresett, azt nem nyerte meg? A választottak ugyan megnyerték, de a többiek elvakúltak, a mint írva vagyon: Isten az érzéketlenség lelkét adta nekik, szemeket, hogy ne lássanak, és füleket, hogy ne halljanak mind e napiglan. És Dávid mondja: Legyen az ő asztaluk tőrré és hállóvá, botránkozássá és visszafizetessé nekik. Homályosodjanak meg szemeik, hogy ne lássanak, és hátokat mindenkor görbítsd meg. Kérdem már most: Vajjon úgy ütköztek-e meg, hogy elessenek? Távol legyen. De az ő vétkök által üdvösségök lett a pogányoknak, hogy ezeket kövessék. Hogyha már az ő vétkök a világ nyeresége, és megkevesűlésök a pogányok gazdagúlása, mennyivel inkább az ő teljességök? Mert nektek, pogányoknak mondom: A mennyiben én a pogányok apostola vagyok, ezen szolgálatomat megbecsülöm, ha valamiképen követésre indíthatnám az én testi atyámfiait, és megmenthetnék közőlük némelyeket. Mert ha azok vesztesége a világnak megengesztelése, mi lesz a fölvétel egyéb, mint föléledés a halálból? Hogyha a zsenge szent, az egész termény is az; és ha a gyökér szent, az ágak is azok. Hogyha némelyek az ágakból letörettek, te pedig vad-olajfa lévén, azokba beoltattál, és részessé lettél a gyökérben és az olajfa kövérségében, ne kevélykedjél az ágak ellen; ha pedig kevélykedel (tudd meg), hogy nem te tartod a gyökeret, hanem a gyökér tégedet. Mondhatnád ugyan: Letörettek az ágak, hogy én beoltassam. Jól vagyon; a hitetlenség miatt törettek le; te pedig a hit által állasz; ne légy fennhéjázó, hanem félj. Mert ha Isten a természetes ágaknak nem kedvezett, talán majd neked sem kedvez. Tekintsd tehát az Isten jóvoltát és szigorúságát: Azok ellen ugyan, kik elestenek, szigorúságát; teirántad pedig az Isten jóvoltát, ha megmaradsz a jóságban; különben te is kivágatol. Ellenben azok, ha nem maradnak meg a hitetlenségben, beoltatnak; mert hatalmas az Isten, hogy ismét beoltsa őket. Mert ha te a természetes vad-olajfából kivágattál, és természet ellen beoltattál a jó olajfába: mennyivel inkább azok, kik természet szerint valók, beoltatnak saját olajfájokba. Mert akarom, hogy tudjátok, atyámfiai, e titkot (és ne bízzátok el magatokat), hogy a vakság Izrael egy részén addig vagyon, míg a pogányok teljes száma belép. És így az egész Izrael üdvözűl, a mint írva vagyon: Eljő Sionból a szabadító, ki megszabadít, és elhárítja Jákobról az istentelenséget. És ez velök az én szövetségem, mikor elveszem az ő bűneiket. Ők ugyan az evangéliomra nézve, ellenségek tiérettetek; de a választottságnál fogva, kedvességben vannak az atyákért. Mert nem bánja meg Isten az ő ajándékait és hivását. Mert a mint ti is egykor nem hittetek az Istennek, most pedig irgalmasságot nyertetek azok hitetlensége miatt: úgy azok is most nem hitték a veletek történt irgalmasságot, hogy ők is irgalmasságot nyerjenek. Mert Isten mindnyájokat a hitetlenségbe hagyta merűlni, hogy mindnyájokon könyörűljön. Oh Isten bölcseségének és tudományának mélységes gazdagsága! mely megfoghatatlanok az ő itéletei, és megvizsgálhatlanok az ő utai! Mert ki ismerte át az Úr értelmét? vagy ki volt az ő tanácsosa? Vagy ki adott elsőbb neki, hogy visszaadassék annak? Mert őtőle és őáltala és őbenne vannak mindenek. Őneki legyen dicsőség mindörökké. Amen.

Idézi 143