Rómaiaknak írt levél 6

Mindamellett, hogy Krisztus által a kegyelem annál erősebb lett, mennél hatalmasabb volt a bűn, annak, ki az igaz hitben megigazúlt, nem szabad továbbá vétkeznie; sőt inkább a hitben való megigazúlás, szent életet föltételez. Ezt már a keresztség is mutatja, mely Krisztus halálát és föltámadását jelképezvén, egyszersmind a bűn elhagyására, s új, szent életre való feltámadásra utal. E szent életnek folyvást kell tartania, mert Krisztus örökké él, és tarthat továbbá is, mert a bűn többé nem uralkodik fölöttünk, a mennyiben nem vagyunk csupán a törvény alatt, hanem Krisztus Jézus kegyelemkincseinek részeseivé lettünk. S hogy ebben hívek maradjunk, csak a bűn és megigazúlás végére kell tekintenünk.

Mit mondjunk tehát? Megmaradjunk-e a bűnben, hogy a kegyelem annál inkább áradjon? Távol legyen. Mert a kik már meghaltunk a bűnnek, miképen éljünk még is abban? Nem tudjátok-e, hogy mind a kik megkereszteltettünk Krisztus Jézusban, az ő halálában kereszteltettünk meg? Mert eltemettettünk vele együtt a keresztség által a halálba: hogy valamint Krisztus föltámadott halottaiból az Atya dicsősége által, úgy mi is az élet újságában járjunk. Mert ha együvé oltattunk az ő halálának hasonlatossága szerint, feltámadásával is úgy leszünk. Tudván azt, hogy a mi régi emberünk vele együtt megfeszíttetett, hogy elrontassék a bűn teste, és többé ne szolgáljunk a bűnnek. Mert a ki meghalt, megigazúlt a bűntől. Ha tehát meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy együtt élni is fogunk Krisztussal, tudván, hogy Krisztus halottaiból feltámadván, már nem hal meg, a halál őrajta többé nem uralkodik. Mert hogy meghalt, a bűnnek egyszer halt meg; hogy pedig él, az Istennek él. Igy tartsátok ti is magatokat megholtakúl a bűnnek, élőkűl pedig az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban. Ne uralkodjék tehát a bűn halandó testetekben, hogy kivánságainak engedelmeskedjetek; de tagjaitokat se adjátok gonoszság eszközeiűl a bűnnek; hanem, mint feltámadottak a halálból, adjátok magatokat az Istennek, és tagjaitokat igazság eszközeiűl az Istennek. Mert a bűn rajtatok nem fog uralkodni, mivel nem a törvény alatt, hanem a kegyelem alatt vagytok. Micsoda tehát? Vétkezzünk-e, mivel nem a törvény, hanem a kegyelem alatt vagyunk? Távol legyen. Nem tudjátok-e, hogy a kinek magatokat szolgákúl kötelezitek engedelmességre, annak szolgái vagytok, a kinek engedelmeskedtek, akár a bűnéi halálra, akár az engedelmességéi igazságra? Hála legyen pedig az Istennek, hogy kik a bűnnek szolgái voltatok szivetekből engedelmeskedvén ama tanításnak, átalakúlva tűntetek elé. Megszabadúlván tudniillik a bűntől, az igazság szolgái lettetek. Emberi módon szólok a ti testetek erőtlensége miatt: Hogy a mint tagjaitokat a tisztátalanság és gonoszság szolgálatába adtátok gonoszságra, úgy adjátok most tagjaitokat az igazság szolgálatába megszentelésre. Mert midőn a bűnnek szolgáltatok, szabadok voltatok ugyan az igazságtól; de micsoda hasznotok volt akkor azokból, miket most szégyenletek? Mert azok vége halál. Most pedig megszabadúlván a bűntől, és Isten szolgái lévén, hasznotok vagyon a megszenteltetésre, minek vége örök élet. Mert a bűn zsoldja a halál; Isten malasztja pedig az örök élet a mi Urunk Jézus Krisztusban.

Idézi 230