Bölcsesség könyve 11

1 Igazgatta munkáikat a szent próféta kezei által. 2 A pusztákban jártak, melyekben senki sem lakott, és a kietlen helyeken ütöttek tanyákat. 3 Ellenállottak az ellenségnek, és elleneiken magokat megboszúlták. 4 Szomjúhozván, segítségűl híttak tégedet, és víz adatott nekik az igen magas kősziklából, és szomjúság enyhitése a kemény kőből. 5 Mert a mi által bűnhödtek ellenségeik italuk fogyatkozásában, Izrael fiai abban bővelkedvén, örvendeztek. A mi azoknak hiányzott, ezeknek javokra szolgált; 6 mert a szüntelen folyó kútforrás helyett embervért adtál az igazságtalanoknak. 7 Kik mikor megkevesedtek, büntetésül a megölt kisdedekért, ezeknek bőséges vizet adtál reménytelenűl; 8 megmutatván a szomjúság által, mely akkor volt, mint magasztalod föl tieidet, és ölöd meg azok ellenségeit. 9 Mert mikor megkisértettek, és az irgalommal adott fegyelmet elfogadták, akkor tudták meg, mily kínokat szenvedtek a haraggal elitélt istentelenek. 10 Ezeket ugyan, mint atya, intvén, megpróbáltad; amazokat pedig, mint kemény király, kérdőre vonván, elkárhoztattad. 11 Mert mind a távol- mind a jelenvalók egyaránt kínoztattak. 12 Mivel kétszeres bánat és fohászkodás fogta el őket az elmultak emlékezetével. 13 Midőn hallják, hogy az ő kínaik által amazoknak jól van dolguk: megemlékeztek az Úrról, csodálkozván a dolog kimenetelén. 14 Mert a kit gonosz kitevés által, elvetvén, kinevettek, végtére csodálták őt, mikor másképen szomjúhoztak, mint az igazak. 15 Az ő gonoszságuk esztelen gondolatai miatt pedig, hogy némelyek tévelyegve, néma kigyókat tiszteltek és alávaló állatokat, néma állatok sokaságát eresztetted rájok boszúállásúl; 16 hadd tudják meg: hogy a ki mi által vétkezik, az által büntettetik. 17 Mert nem volt erőtlen a te mindenható kezed, mely a föld kerekségét látatlan anyagból teremtette, hogy rájok medvék sokaságát, vagy merész oroszlánokat bocsásson, 18 vagy új nemű, dühhel teljes, ismeretlen fenevadakat, vagy tüzes párával lehelőket, vagy füstgőzt fúvókat, vagy szemeikből rettenetes szikrákat lövellőket, 19 melyeknek nem csak sértése kiveszthette volna őket, de tekintete is megölhette volna félelemmel. 20 De ezek nélkül is egy lehelettel megölethettek volna, üldöztetve önnön cselekedeteiktől, és széthányatva a te erőd lehelete által; hanem te mindent módjával és szám szerint és mértékkel rendeltél el. 21 Mert a nagy erő egyedűl tenálad volt mindenkoron, és a te karod erejének ki áll ellene? 22 Mert mint a porszem a mérleg nyelvén, olyan előtted a föld kereksége, és mint a hajnali harmatcsöpp, mely a földre hull. 23 És te mindeneken könyörűlsz, mert mindent tehetsz, és elnézed az emberek bűneit a bűnbánatért. 24 Mert szeretsz mindent, a mi van és semmit sem utálsz meg azokból, miket alkottál; mivel gyűlölve semmit nem rendeltél vagy alkottál. 25 Hogyan maradhatna meg pedig valami, ha te nem akarnád? vagy a mit te nem szólítál létre, megmaradhatna-e? 26 Megengedsz mindennek, mert tied az, Uram! ki a lelkeket szereted.