Tóbiás könyve 13

A Nova Vulgata ennél a könyvnél nem Szent Jeromos fordítását dolgozza át, mint máshol: helyette egy régebbi latin fordítást közöl, így ugyanaz a fejezet- és versszám mást jelöl benne, mint a Vulgata Clementinában.

Tóbiás hálát ad Istennek és jövendöl.

Megnyitván pedig száját az öreg Tóbiás, áldá az Urat, és mondá: Nagy vagy, Uram! örökké, és országod minden időben tart; mert te megostorozasz és meggyógyítasz, leviszesz az alvilágba és visszahozasz; és nincs a ki elfusson kezedből. Adjatok hálát az Úrnak, Izrael fiai! és a pogányok színe előtt dicsérjétek őt; mert azért oszlatott el titeket a pogányok közé, kik őt nem ismerik, hogy ti hirdessétek az ő csodatetteit, és tudtúl adjátok nekik, hogy nincs más mindenható Isten ő kivüle. Ő ostorozott meg minket a mi gonoszságunkért, és ő szabadít meg minket irgalmasságaért. Tekintsétek tehát, a miket velünk cselekedett, s félelemmel és rettegéssel adjatok hálát neki, és az örökkévaló királyt magasztaljátok tetteitek által. Én pedig fogságom földén hálát adok neki; mert megmutatta fölségét a bűnös nemzeten. Térjetek meg tehát, bűnösök! és cselekedjetek igazságot az Isten előtt, elhivén, hogy irgalmasságát fogja cselekedni veletek. Én pedig és az én lelkem ő benne vigadunk. Áldjátok az Urat, minden ő választottjai! legyenek örvendetes napjaitok, és adjatok hálát neki. Isten városa, Jerusalem! megfenyitett téged az Úr a te kezeid cselekedeteiért. Adj hálát az Úrnak javaidért, és áldjad az örökkévaló Istent, hogy ismét benned épitse föl hajlékát, és visszahíja hozzád mind a foglyokat, és örűlj mindörökön örökké. Fényes világossággal fogsz tündökleni, és a föld minden határai hódolnak neked. A nemzetek messziről jőnek hozzád, és ajándékokat hozván, imádni fogják benned az Urat, és földedet szentnek tartják. Mert a nagy nevet fogják segitségűl híni benned. Átkozottak lesznek, a kik megvetnek téged, és elkárhoznak mind, a kik káromlanak; és áldottak lesznek, a kik téged épitenek. Te pedig örvendeni fogsz fiaidban, mert mindnyájan megáldatnak, és az Úrhoz gyülekeznek. Boldogok mind, a kik szeretnek téged, és a kik örülnek békeségeden. Én lelkem! áldjad az Urat, mert a mi Urunk Istenünk megszabaditotta Jerusalemet, az ő városát, minden háboruságaiból. Boldog leszek, ha maradékai lesznek ivadékomnak, látandók Jerusalem fényességét. Jerusalem kapui zafírból és smaragdból fognak épűlni, és drága kőből az ő falainak minden kerülete. Fehér és tiszta kővel rakatnak ki minden utczái; és utczáiban alleluja fog énekeltetni. Áldott az Úr, ki őt fölmagasztalta, és uralma legyen rajta mindörökön örökké. Amen.

Idézi 2