Tóbiás könyve 5
A Nova Vulgata ennél a könyvnél nem Szent Jeromos fordítását dolgozza át, mint máshol: helyette egy régebbi latin fordítást közöl, így ugyanaz a fejezet- és versszám mást jelöl benne, mint a Vulgata Clementinában.
Káldi-Tárkányi Biblia
Public domain Forrás: biblia.kapisztran.info
Ráfael angyal az ifju Tóbiás kisérőjévé lesz.
1 Akkor felelé atyjának Tóbiás, és mondá: Mind a miket parancsoltál nekem, megcselekszem, atyám! 2 Mi módon keressem meg pedig e pénzt, nem tudom; ő engem nem ismer, én sem ismerem őt: micsoda jelt adjak neki? De az utat sem tudtam soha, melyen oda kell menni. 3 Akkor felelé neki atyja, és mondá: Keze irása ugyan nálam vagyon, melyet mihelyt megmutatsz neki, mindjárt megadja; 4 azonban menj el most, és keress magadnak valami hű férfiút, ki elmenjen veled bizonyos fizetésért, hogy midőn még élek, visszavegyed azt. 5 Akkor kimenvén Tóbiás, talála egy szép ifjat, ki felövezve áll vala, és mintegy indúláshoz felkészűlve. 6 És nem tudván, hogy az Isten angyala, üdvözlé őt, és mondá: Honnét való vagy? jó ifjú! 7 Amaz pedig felelé: Izrael fiai közől. És Tóbiás mondá neki: Tudod-e az utat, mely a médusok országába viszen? 8 Felelé neki: Tudom, és annak utain gyakorta jártam, és atyánkfiánál, Gabelusnál tartózkodtam, ki Rágesben, a médusok városában lakik, mely az Ekbatana hegyén fekszik. 9 Mondá neki Tóbiás: Várj meg engem, kérlek, mig ezeket atyámnak megjelentem. 10 Akkor bemenvén Tóbiás, mindezeket atyjának megjelenté. Melyeken elcsodálkozván atyja, kéré, hogy menjen be hozzája. 11 Bemenvén tehát, üdvözlé őt, és mondá: Örömed legyen neked mindenkoron. 12 És mondá Tóbiás: Milyen örömem lehet nekem, ki sötétségben ülök, és az ég világosságát nem látom? 13 Mondá neki az ifjú: Légy erős szivvel, közel vagyon, hogy meggyógyittassál az Istentől. 14 Mondá pedig neki Tóbiás: Vajjon elviheted-e fiamat Gabelushoz Rágesbe, a médusok városába? midőn visszatérsz megadom jutalmadat. 15 És mondá neki az angyal: Én elviszem és visszahozom őt hozzád. 16 Felelé neki Tóbiás: Kérlek téged, jelentsd meg nekem, melyik házból, vagy melyik nemzetségből vagy te? 17 Mondá neki Ráfael angyal: A béresnek nemzetségét kérded-e, vagy magát a bérest, ki fiaddal elmenjen? 18 De hogy valamiképen téged gondba ne ejtselek: én vagyok Azariás, a nagy Ananiásnak fia. 19 És felelé Tóbiás: Nagy nemzetségből vagy te; de kérlek, ne haragudjál, hogy tudni akartam nemzetségedet. 20 Mondá pedig neki az angyal: Én egészségben elviszem, és egészségben visszahozom neked fiadat. 21 Felelvén pedig Tóbiás, mondá: Szerencsésen járjatok, és az Isten legyen utatokon, és az ő angyala kisérjen titeket. 22 Akkor elkészítvén mind, a miket az utra kell vala vinni, Tóbiás elbucsúzék atyjától és anyjától, és mindketten elindulának. 23 És mikor elmentek, anyja sírni kezde, és mondá: Öregségünk gyámolát elvetted és elküldötted tőlünk. 24 Bár soha se lett volna az a pénz, melyért őt küldötted. 25 Mert megelégedtünk a mi szegénységünkben, és gazdagságnak tartottuk azt, hogy láttuk a mi fiúnkat. 26 És mondá neki Tóbiás: Ne sirj, egészségben eljut a mi fiunk, és egészségben visszajő hozzánk, és szemeid meglátják őt. 27 Mert hiszem, hogy az Istennek jó angyala kiséri őt, és jól elrendeli minden dolgát, úgy hogy örömmel fog hozzánk visszatérni. 28 Ezen szóra anyja megszűne sírni, és hallgata.