Zakariás jövendölése 4

Látomás az arany gyertyatartóról és két olajfáról. A templomépítés befejezése Zorobabel által.

És visszatére az angyal, ki velem szól vala, és felkölte engem, mint egy férfiat, ki álmából felköltetik. És mondá nekem: Mit látsz te? És mondám: Ime egy merő aranygyertyatartót látok, fölötte annak lámpáját, és hét szövétnekét azon fölűl, és a szövétnekek hét tölcsérét, melyek annak tetején valának. És két olajfa vala mellette, egyik a lámpa jobbján, és másik balján. És felelvén, szólék az angyalnak, ki velem beszél vala, mondván: Micsodák ezek? Uram! És a velem szóló angyal felelvén, mondá nekem: Nem tudod, micsodák ezek? És mondám: Nem, Uram! És felelvén szóla nekem, és mondá: Ez az Úr igéje Zorobabelhez, mondván: Nem hadsereggel, sem erővel, hanem az én lelkem által (leszen ez), úgymond a seregek Ura. Ki vagy te, nagy hegy! Zorobabel előtt? Egyenessé leszesz. Ő eléhozza a főkövet és oly ékessé teszi, mint az első vala. És lőn az Úr igéje énhozzám, mondván: Zorobabel kezei alapították e házat, és az ő kezei végzik be azt; és megtudjátok, hogy a seregek Ura küldött engem hozzátok. Mert ki veti meg a csekély kezdet napját? Örvendeni fognak, látván a fehér ón-mértéket Zorobabel kezében. Ezek az Úr hét szemei, melyek az egész földön szétjárnak. És felelvén, mondám neki: Micsoda e két olajfa a gyertyatartó jobbján és balján? És felelvén másodszor, mondám neki: Micsoda az olajfák két ága, a két aranytölcsér mellett, melyekben aranycsövek vannak? És szóla nekem, mondván: Nem tudod, micsodák ezek? És mondám: Nem, Uram! És mondá: Ezek a fölkenetés két fiai, kik az egész föld uralkodója előtt állanak.

Idézi 1