Zakariás jövendölése 7

Kérdés a fogság alatti böjtről; ennek hiányos volta. Isten az igazság cselekedeteit kivánja.

1 És Darius királynak negyedik esztendejében, lőn az Úr igéje Zakariáshoz, negyedik napján a kilenczedik hónak, mely Kasleu. 2 És elküldének az Isten házához Sarasár és Rogommelek és a férfiak, kik vele valának, hogy könyörögjenek az Úr színe előtt, 3 és mondják meg a seregek Ura házában levő papoknak és a prófétáknak, szólván: Vajjon sírnom kell-e az ötödik hónapban, vagy meg kell-e szentelnem magamat, mint már sok év óta cselekedtem? 4 És lőn a seregek Urának igéje énhozzám, mondván: 5 Szólj a föld minden népének és a papoknak, mondván: Mikor böjtöltetek és sírtatok az ötödik és hetedik hónapban e hetven esztendőn át, vajjon a böjtöt értem böjtöltétek-e? 6 És mikor ettetek és ittatok, vajjon nem magatoknak ettetek-e, nem magatoknak ittatok-e? 7 Vajjon ezek nem azon igék-e, melyeket az Úr az előbbi próféták által szólott, mikor még Jerusalem lakosokkal tele és gazdag volt, ő és a városok körülötte és dél felé és a síkságon lakosokkal tele voltak? 8 És lőn az Úr igéje Zakariáshoz, mondván: 9 Igy szól a seregek Ura, mondván: Igaz itéletet itéljetek, irgalmasságot és könyörűletet cselekedjetek, kiki az ő atyjafiával. 10 Az özvegyen és árván, a jövevényen és szegényen ne erőszakoskodjatok; és a férfiú gonoszt atyjafia ellen ne forraljon szivében. 11 De nem akartak rá figyelmezni, vállat vonítva elfordúltak, és bedugták füleiket, hogy ne hallják. 12 És szivöket olyanná tették, mint a gyémánt, hogy ne hallják a törvényt és igéket, melyeket a seregek Ura küldött az ő lelkével az előbbi próféták által; és nagy harag lőn a seregek Urától. 13 És a mint lőn, hogy szólott, de nem hallgatták meg: úgy fognak kiáltani, de nem hallgatom meg, úgymond a seregek Ura. 14 És szétszórtam őket minden országokra, melyeket nem ismertek; és a föld elpusztúlt miattok, úgy hogy nem volt benne járó kelő; és a kivánatos földet pusztává tették.

Idézi 0