Keresés itt Vagy próbálja

EscBezárás ↑↓Mozgás

Szt. János evangélioma 16

Jézus üldözést és szorongatást jövendöl tanítványinak, ismétli igéretét a Szentlélek elküldéséről, s az apostolok jövendő boldogságáról. Az apostolok hite Jézusban, és leendő futásuk megjövendölése.

Ezeket szólottam nektek, hogy meg ne botránkozzatok. A zsinagógákból kizárnak titeket; sőt eljön az óra, hogy mindaz, ki megöl titeket, szolgálatot vél tenni az Istennek. És ezeket cselekszik nektek, mert nem ismerik az Atyát, sem engemet. De ezeket szólottam nektek, hogy mikor eljön az óra, azokról megemlékezzetek, hogy én megmondottam nektek. Ezeket pedig nektek kezdetben nem mondottam, mivelhogy veletek valék. De most immár ahhoz megyek, ki engem küldött; és senki közőletek nem kérdi tőlem: Hová mégy? hanem mivel ezeket szólottam nektek, szomorúság tölti be szíveteket. De én igazságot mondok nektek: Hasznosabb nektek, hogy én elmenjek; mert ha el nem megyek, a Vígasztaló nem jő hozzátok. Ki mikor eljövend, megfeddi e világot a bűnről, az igazságról és az itéletről: a bűnről ugyan, mert nem hittek énbennem; az igazságról pedig, mert az Atyához megyek, és már nem láttok engem; az itéletről pedig, mert e világ fejedelme már megitéltetett. Még sokat kellene nektek mondanom, de most el nem viselhetitek. Mikor pedig eljön amaz igazságnak Lelke, megtanít titeket minden igazságra; mert nem szól ő magától, hanem a miket hall, azokat mondja, és a jövendőket hirdeti nektek. Ő engem megdicsőít; mert enyémből veszi, és hirdeti nektek. Minden, a mi Atyámé, enyém; azért mondottam: hogy enyémből veszi, és hirdeti nektek. Egykevéssé, és már nem láttok engem; és ismét egykevéssé, és megláttok engem; mert az Atyához megyek. Mondák azért az ő tanítványai közől egymásnak: Mi ez, a mit nekünk mond: Egykevéssé, és nem láttok engem; és ismét egykevéssé, és megláttok engem; és mert az Atyához megyek? Mondák azért: Mi ez, a mit mond: Egykevéssé? Nem tudjuk, mit beszél. Észrevevé pedig Jézus, hogy kérdeni akarják őt, és mondá nekik: E felől tudakozódtok egymás között, hogy mondottam: Egykevéssé, és nem láttok engem; és ismét egykevéssé, és megláttok engem? Bizony, bizony mondom nektek: hogy ti majd könyeztek és sírtok, a világ pedig örűlni fog; ti megszomorodtok, de a ti szomorúságtok örömre fordúl. Az asszony midőn szűl, szomorúsága vagyon, mert eljött az ő órája; miután pedig megszülte a gyermeket, már nem emlékezik szorongatásáról örömében, hogy ember született e világra. Nektek is most ugyan szomorúságtok vagyon, de ismét meglátlak titeket, és örvendeni fog szivetek, és örömetek senki sem veszi el tőletek. És az napon semmit sem kérdetek éntőlem. Bizony, bizony mondom nektek: ha mit kérendetek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Eddig semmit sem kértetek az én nevemben. Kérjetek, és megnyeritek, hogy örömetek teljes legyen. Ezeket példabeszédekben mondottam nektek; de eljön az óra, midőn már nem példabeszédekben szólok nektek, hanem nyiltan beszélek nektek az Atyáról. Az napon kértek majd az én nevemben; és nem mondom nektek, hogy én kérem az Atyát érettetek; mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem, és elhittétek, hogy én az Istentől jöttem ki. Kijöttem az Atyától, és e világra jöttem; ismét elhagyom e világot, és az Atyához megyek. Mondák neki az ő tanítványai: Ime most nyiltan szólasz, és semmi példabeszédet nem mondasz. Most tudjuk, hogy mindeneket tudsz, és nincs szükséged, hogy valaki kérdezzen téged; ebből hisszük, hogy az Istentől jöttél ki. Felelé nekik Jézus: Most hiszitek-e? Ime eljön az óra, és már eljött, hogy eloszoljatok, kiki az ő tulajdonába, és engem egyedűl hagyjatok; de én nem vagyok egyedűl, mert az Atya velem vagyon. Ezeket szólottam nektek, hogy énbennem békeségtek legyen. E világon szorongatástok leszen; de bízzatok, én meggyőztem a világot.

Idézi 217