Szt. János evangélioma 18

Jézus a kertben; megfogatik és Annáshoz hurczoltatik. Péter követi őt. Jézus Kaifás előtt. Péter megtagadja őt. Jézus Pilátus előtt. Barabbás Jézus elé tétetvén, szabadon bocsáttatik.

1 Miután ezeket elmondotta Jézus, kiméne tanítványival a Cedron patakán át, hol egy kert vala, melybe beméne ő és tanítványai. 2 Tudja vala pedig Júdás is, ki őt elárúlta, ama helyet, mert Jézus gyakorta jött vala oda tanítványival. 3 Júdás tehát vévén egy csoportot, s a főpapoktól és farizeusoktól poroszlókat, oda méne lámpákkal és szövétnekekkel és fegyverekkel. 4 Jézus pedig tudván mindeneket, melyek rá jövendők valának, eléjök méne, és mondá nekik: Kit kerestek? 5 Felelék neki: A názáreti Jézust. Mondá nekik Jézus: Én vagyok. Velök álla pedig ott Júdás is, ki elárulta őt. 6 A mint tehát mondotta nekik: Én vagyok! hátrálának, és a földre esének. 7 Ismét kérdezé tehát őket: Kit kerestek? Azok pedig mondák: A názáreti Jézust. 8 Felelé Jézus: Mondám nektek, hogy én vagyok; ha tehát engem kerestek, hagyjátok ezeket elmenni. 9 Hogy beteljesedjék a beszéd, melyet mondott: hogy a kiket nekem adtál, azok közől senkit sem vesztettem el. 10 Simon Péternek pedig kardja lévén, kivoná azt, és rácsapván a főpap szolgájára, elvágá annak jobb fülét. A szolga neve pedig Malkus vala. 11 Mondá azért Jézus Péternek: Ereszd a hüvelybe kardodat. A poharat, melyet nekem Atyám adott, ne igyam-e meg? 12 A csoport tehát és a hadnagy és a zsidók poroszlói megfogák Jézust, és megkötözék őt. 13 És vivék őt először Annáshoz, ki ipa vala Kaifásnak, az azon esztendőbeli főpapnak. 14 Kaifás pedig az vala, ki tanácsolta a zsidóknak: hogy hasznosabb egy embernek meghalni a népért. 15 Követé pedig Jézust Simon Péter és egy más tanítvány. Az a tanítvány pedig ismerőse vala a főpapnak, és beméne Jézussal a főpap tornáczába. 16 Péter pedig az ajtón kivűl álla. Kiméne tehát az a másik tanítvány, ki ismerőse vala a főpapnak, és szóla az ajtónálló szolgálónak, és bevezeté Pétert. 17 Mondá azért az ajtónálló szolgáló Péternek: Nemde te is ez embernek tanítványai közől vagy? Mondá ő: Nem vagyok. 18 Ott állának pedig a szolgák és poroszlók a széntűznél, mert hideg vala, és fűtözének; velök vala pedig Péter is, ott állván és fűtözvén. 19 A főpap tehát kérdezé Jézust az ő tanítványai és tudománya felől. 20 Felelé neki Jézus: Én nyilván szólottam e világnak; én mindenkor a zsinagógában tanítottam és a templomban, a hova gyűlnek mindnyájan a zsidók; és rejtekben semmit sem beszéltem. 21 Mit kérdesz engem? Kérdezd azokat, kik hallották, mit beszéltem nekik; ime ezek tudják a miket én mondottam. 22 Midőn pedig ezeket mondotta, egy az ott álló poroszlók közől arczúlcsapá Jézust, mondván: Igy felelsz-e a főpapnak? 23 Felelé neki Jézus: Ha roszúl szólottam, bizonyítsd be a roszat; ha pedig jól, miért versz engem? 24 És elküldé őt Annás megkötözve Kaifás főpaphoz.

25 Simon Péter pedig ott álla és fűtözék. Mondák tehát neki: Nemde te is az ő tanítványai közől vagy? Ő megtagadá és mondá: Nem vagyok. 26 Mondá neki egy a főpap szolgái közől, annak rokona, kinek Péter elvágta fülét: Nem láttalak-e téged a kertben ővele? 27 Péter tehát ismét megtagadá; és mindjárt szóla a kakas. 28 És Jézust Kaifástól a törvényházba vezeték. Reggel vala pedig; és ők nem menének be a tanácsházba, hogy meg ne fertőztessenek, hanem hogy megehessék a húsvétet. 29 Pilátus azért kiméne hozzájok, és mondá: Micsoda vádat hoztok fel ez ember ellen? 30 Felelék és mondák neki: Ha ez nem volna gonosztevő, nem adtuk volna őt kezedbe. 31 Mondá tehát nekik Pilátus: Vegyétek át ti őt, és törvényetek szerint itéljétek meg. Ámde mondák neki a zsidók: Nekünk senkit sem szabad megölnünk. 32 Hogy beteljesedjék Jézus beszéde, melyet mondott, jelentvén, minő halállal fog meghalni. 33 Beméne tehát ismét a tanácsházba Pilátus, és szólítván Jézust, mondá neki: Te vagy-e a zsidók királya? 34 Felelé Jézus: Magadtól mondod-e ezt, vagy mások mondották neked énfelőlem? 35 Felelé Pilátus: Vajjon zsidó vagyok-e én? A te nemzeted és a főpapok adtak téged kezembe; mit míveltél? 36 Felelé Jézus: Az én országom nem e világból való. Ha e világból volna országom, az én szolgáim harczra kelnének, hogy kézbe ne adassam a zsidóknak. Most azonban országom nem innét való. 37 Mondá erre neki Pilátus: Tehát király vagy te? Felelé Jézus: Te mondod, hogy én király vagyok. Én arra születtem és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Minden, a ki az igazságból vagyon, hallgatja az én szómat. 38 Mondá neki Pilátus: Mi az igazság? És midőn ezt mondotta, ismét kiméne a zsidókhoz, és mondá nekik: Én semmi okot sem találok őbenne. 39 Szokástok pedig, hogy egyet elbocsássak nektek húsvétkor. Akarjátok-e tehát, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát? 40 Kiáltának azért ismét mindnyájan, mondván: Nem ezt, hanem Barabbást. Barabbás pedig lator vala.